Trükköznek, hogy Schadl György továbbra is bevételhez jusson
A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence.
A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence.
Villámgyors ütemben kerülnek kalapács alá a kilakoltatási moratórium végét követően az ingatlanok.
A gödöllői iroda annak ellenére is szépen termelt, hogy Schadl György november óta letartóztatásban van.
2020 áprilisában több mint százmillió forintot költhetett el így Schadl György hivatala – Völner Pál jóváhagyásával.
Fiatalok voltak, és kellett a pénz – ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak.
Völner Pál a gyanú szerint összesen 83 millió forintot fogadhatott el 2021 júliusáig.
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
Kiderült, hogy hány kilakoltatás történt a moratórium lejárta óta.
Az édesapja temetésére kapott támogatást nem tudta visszafizetni Bóta György, így az örökölt ingatlan is gyorsan elúszott, másfél évvel ezelőtt ki is lakoltatták a kétgyermekes családot. Bótáék a „szerencsés” kilakoltatottak közé tartoznak, az árverezésből nekik legalább egy kalyibára futotta.
Idén március óta többször tartottak kilakoltatásokat, mint a korábbi években egész évben.
Nyáron megszűnhet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása érdekében beterjesztett javaslat szerint.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett az Igazságügyi Minisztérium ismeretlen tettes ellen a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján.
Az elnökség mandátuma 2015. májusban jár le, de pénteken valamennyi tag benyújtotta a lemondását. A döntés indoka a teljes kamarai szervezet megújulása, a lehető legnagyobb és hosszú távú legitimitás biztosítása - közölték.
Szekér Judit miniszteri biztos öt évre szóló, visszamenőleges átvilágítást tervez a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál. Mint mondta, a kamara nem hozhat döntést nélküle, széles jogkörrel rendelkezik.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Krejniker Miklós azt állítja, távozása nincs összefüggésben az ellene garázdaság miatt indult büntetőüggyel.
Hivatali visszaélés miatt vádat emelt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség - hangzott el a Kossuth Rádió szerda esti Krónikájában. Császti Ferenc nem akart nyilatkozni. Ügyvédje, Kardos Éva annyit mondott: védence ártatlan.
Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnökét - tudta meg az MTI Hírcentrum pénteken.
Az országgyűlési képviselőknek, ügyészeknek, bíróknak kijáró mentelmi jogot szeretne a bírósági végrehajtóknak Radics Csaba, a szakma egyik képviselője. Talán nem mellékes körülmény, hogy hivatali visszaélés gyanúja miatt vádat emeltek ellene. Hack Péter büntetőjogász szerint viszont a mentelmi jogot élvezők körét inkább szűkíteni kellene, mint tágítani.
Nem kell attól tartani, hogy jövőre tömegek kerülnek az utcára - mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek.
Nincs bejegyezve a cégbíróságon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK), ezért jogellenes a végrehajtók tevékenysége – állítja egy civil szervezet. A kamara elnöke szerint nem is kellett őket bejegyeztetni. A vitát valószínűleg a Budapesti Nyomozó Ügyészség dönti el, ha közokirat-hamisítás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával indít majd nyomozást – vagy ha nem.